A köpölyözés (pohárvetés) gyógymódja
/Dr. Eőry Ajándok és Dr. Glázer Mária - Mészáros Endre munkái alapján/
Akupresszúra szakon ETI vizsga tétel

Őskori terápia. Nagyon valószínűnek látszik, hogy amikor az ember felfedezte a tüzet, felfedezte a köpölyözést is. Időszámításunk után 281-361 körül a Csin dinasztia idején egy alkimista orvos könyvet írt, melyben a köpölyözést szarv felmelegítésével végezte. A könyv címe: Felkar. A cím érdekessége az, hogy abban az időben a tudós emberek féltett kincsüket egy bő ujjú felöltő ujj részében tartották.

A Tang dinasztia idején, 952-ben Wang Tao könyvet írt, címe: A határőr szükségletei (angol fordítás), amelyben a köpölyözés mint gyógymód, a tüdő megbetegedéseinél volt használatos. Használták továbbá kelések kifakasztására és reumatikus betegségek gyógyítására is. A könyvben a köpölyöző edények bambuszból, cserépből és vasból készültek.A köpölyözés a tibeti kolostorokban is évszázadok óta alkalmazott gyógymód. Égő papirost dobtak rézből készült köpölyözőbe, úgy rakták fel a fájdalmas testrészekre. A lilás-feketés duzzanatot a csésze eltávolítása után késsel megvágták, véreztették. Ilyen módon csapolták le a gennyesedést is. Használatos volt még tüdő és a mellhártya gyulladásainál is.

Ligeti Lajos 1934-ben megjelent beszámolójában így ír: